Honlapunk ún. sütiket (cookie-kat) használ. A sütik az Ön (Felhasználó) által használt böngésző program beállításainak megfelelő tartalommal böngészésre használt eszközén kerülnek tárolásra.
Kérjük, döntésének megfelelően állítsa be az Ön által engedélyezett sütiket!
A sütikről részletes információkat a Tájékoztató a cookie-k (sütik) kezeléséről című dokumentumban találhat, melynek megnyitásához kérjük kattintson ide.
[2014.09.17.] Növekszik a beruházási aktivitás - Makrogazdasági előrejelzés
A várakozásoknál nagyobb mértékben, 3,5 százalékkal bővülhet 2014-ben a magyar gazdaság, de a második negyedéves 3,9 százalékos növekedési ütem csúcsértéknek látszik, az elkövetkező negyedévekben valamelyest csökkenni fog a GDP növekedésének üteme. Míg részben geopolitikai hatásoknak köszönhetően a külső kereslet az előzetesen vártnál valamivel gyengébb, így kevésbé támogatja a magyar gazdasági növekedést, addig a belső kereslet továbbra is egyértelműen erősödőben van: a növekvő reáljövedelmek, valamint a javuló munkaerőpiaci folyamatok elősegítik a fogyasztás bővülését, de a legjelentősebb szerepet most a beruházások, a versenyszféra növekvő beruházási aktivitása játssza.
A beruházások kimagasló dinamikája mögött ugyan az EU-források koncentrált felhasználása a legjelentősebb tényező, de immár látványosan növekszik a versenyszféra beruházási aktivitása is. Az üzleti/intézményi környezet további javítására irányuló gazdaságpolitikai lépések esetén tartóssá válhat a jelenleg még komoly egyedi tényezőktől is megtámogatott növekedési ütem. A növekedést emellett az NHP (Növekedési Hitelprogram) keretében kedvező kondícióval rendelkezésre álló források is segítik.
GDP
Magyarország második negyedévi 3,9%-os, nyolcéves csúcsnak számító éves növekedési ütemével egyelőre listavezető az Európai
Unió tagországai között. Elsősorban a vártnál lényegesen erősebb beruházási dinamikának köszönhetően
2014-ben
korábbi előrejelzésünknél kedvezőbb ütemben, az elmúlt negyedévben prognosztizált 3,1%-kal szemben
3,5%-os ütemben bővülhet tovább a magyar gazdaság.
2015-ben
a TakarékBank elemzői
2,9%-os növekedésre számítanak-
a korábban várt 2,4% helyett -,
amit
elsősorban
a lakossági fogyasztás megugrása eredményez
. A megugrás főként a devizahitelesek helyzetének rendezését követő törlesztőrészlet-csökkenésnek köszönhető, amelynek egy
részéből a lakosság korábban elhalasztott fogyasztását pótolja, de a javuló jövedelmi és munkaerőpiaci helyzet hatására a
háztartások fogyasztása e nélkül is bővülő pályán maradna. A beruházási dinamika a magasabb bázisokon már szükségszerűen csökkenő
pályán lesz, így 2016-ban a GDP-növekedés feltehetően, a csak lassabban élénkülő potenciális növekedési ütemnek megfelelő
2,5%-ot éri majd el.
Infláció, jegybanki kamat
Inflációs nyomás szinte továbbra sincs a gazdaságban, erre utal
az ugyan még 2,5%-os, de
lassú mértékben enyhülő maginfláció is
. A fő inflációs mutató továbbra is jelentős egyedi hatásoknak kitetten (rezsicsökkentés, világpiaci élelmiszer- és energiaárak
csökkenése) a zérus közelében van, és mindez feltehetően
2014
hátralévő utolsó negyedévében is igaz marad. Így az idei év
átlagában mindössze 0,1%-os infláció várható
.
Az infláció még a jövő évben is csak fokozatosan közelíti meg a jegybank középtávú célsávját (3±0,5%),
2015-ben átlagos mértéke 2%-os, 2016-ban
viszont már
2,8%-os lehet. Inflációs félelmek miatt tehát egyelőre nem, legfeljebb a pozitív reálkamat biztosítása miatt lesz szükség
arra, hogy a Nemzeti Bank kamatemelési ciklusba kezdjen 2015 második felében
, az év végére a TakarékBank elemzői legfeljebb 2,75%-ig visszaemelkedő kamatszintre számítanak.
Foglalkoztatottság
A munkaerőpiacon immár egyértelmű javulás figyelhető meg
, noha továbbra is jelentős a szerepe az aktív állami foglalkoztatáspolitikának és a szabályozási környezet változásainak.
Az elmúlt hónapokban ugyanakkor lényegesen komolyabb szerephez jutott a versenyszektor növekvő munkakereslete is.
A fő tényező azonban továbbra is a közmunkaprogram volt, ami nyár végére 7,5-7,6% közelébe is leviheti a munkanélküliségi
rátát. 2014 egészének átlagában a munkanélküliségi ráta elérheti a 8%-ot, ami a korábbi, 2013. évi 10,2%-os értékhez viszonyítva
jelentős javulást mutat. A következő években ezen a téren további, lassabb ütemű csökkenés várható.
Költségvetés
A korábban előre jelzettnél is magasabb gazdasági növekedés miatt a TakarékBank elemzői
kimondottan alacsonynak látják annak kockázatát, hogy az államháztartás hiánya akár idén, akár 2015-ben meghaladná a 3%-os
GDP-arányos küszöbértéket. Az államadósság idén várhatóan kevéssé csökken, de az elkövetkező két év folyamán a gyorsuló gazdasági
növekedés ennek számottevőbb mérséklődését is elősegítheti.
Így 2016 végére már akár 75% közelében lehet az államadósság a GDP arányában.
Fizetési mérleg
A fizetési mérleg friss adatai a
külső egyensúlyi helyzet további javulását mutatják
. Az előrejelzési horizontunkon jelentős marad az ország nettó külföldi finanszírozási képessége, bár a GDP-arányos többlet
kezdetben enyhén, később nagyobb mértékben csökkenhet, de még 2016-ban is legalább 4%-osra várják a TakarékBank elemzői.
A GDP-arányos bruttó külföldi adósság 2016 végére már a GDP 100%-ára csökkenhet.
Forint árfolyam
A meglévő
, részben belföldi, részben külső eredetű
kockázatok miatt a forint árfolyamában várhatóan még hosszabb ideig nem tükröződik a javuló makrogazdasági fundamentumok hatása
. A nagy hitelminősítő cégek ebben az évben előreláthatólag már nem módosítják érdemben Magyarország adósbesorolását, így
egészen
2015 végéig nem prognosztizálható érdemi forinterősödés, bár lényegesebb gyengülésre sem számítunk.
A magyar gazdasági növekedésben lévő tartalékok azonban 2016-ban már a forint nominális erősödéséhez is vezethetnek.
A mezőgazdasági kibocsátás helyzete
Jelentős növekedés várható a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, általánosan az egész élelmiszerlánc területén.
E növekedés mind piaci oldalról, mind támogatási, szabályozási oldalról jól támogatott. Az agrárium globális és hazai felértékelődésével
párhuzamosan fokozódik a bankok aktivitása is e szektorokban. A szövetkezeti hitelintézeti szektor növelni kívánja a mezőgazdasági
és élelmiszeripari, általában az egész élelmiszer terméklánccal kapcsolatos tudásbázisát, ebben a folyamatban pedig fontos
szerepet kap a TakarékBank nemrégiben létrehozott Agrár Központja.