[2013.08.27.] Eredményesen zárult a TakarékBank közgyűlése

A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (TakarékBank) augusztus 27-én tartott közgyűlése elfogadta a Társaság új alapszabályát, megválasztotta a takarékszövetkezeti integráció központi bankjának vezető tisztségviselőit, továbbá jóváhagyta a Magyar Posta tőkeemelését. A TakarékBank közgyűlésével elindulhat az a közös munka, amelynek célja a szövetkezeti hitelintézetek modernizálása, hosszú távú, biztonságos és versenyképes működésének intézményi garantálása, valamint tőkehelyzetük megerősítése.

Az elmúlt hetekben a szövetkezeti hitelintézetek vezető testületei, majd közgyűlései jóváhagyták az egyes szövetkezeti hitelintézetek új alapszabályait, ezt követően tartotta meg közgyűlését a takarékszövetkezeti integráció központi bankja, a TakarékBank. A Társaság korábbi alapszabályának megfelelően a mai közgyűlésen elfogadott új alapszabályt korábban a társaság Felügyelőbizottsága már jóváhagyta. Az elfogadott alapszabály új fejezetet nyit az integráció központi bankja és a szövetkezeti hitelintézetek együttműködésében: egyrészt lehetővé teszi, hogy a TakarékBank ténylegesen betöltse a törvényben kijelölt központi banki funkcióit, másrészt elősegíti, hogy a szövetkezeti hitelintézetek tőkeerős, versenyképes és stabil piaci szereplőkké váljanak, valamint hogy korszerű és egységes banki szolgáltatásokat nyújtsanak minden ügyfelüknek.

A TakarékBank közgyűlése döntött a Magyar Posta mintegy 655 millió forintos tőkeemeléséről is, amelynek révén a Magyar Állam a Magyar Fejlesztési Bankon és a Magyar Postán keresztül ideiglenesen – a vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelően – többségi tulajdont szerez a Társaságban. Az állami tőkeemelés célja garantálni, hogy az új integráció, amelyben az államnak is tulajdonrésze van, jobban, korszerűbben és versenyképesebben működjön.

A közgyűlés döntött arról is, hogy a szövetkezeti hitelintézetek egyenként 2000 forint névértékű "C" sorozatú elsőbbségi részvényt kapnak a TakarékBankban, és ennek köszönhetően minden TakarékBank részvényes szövetkezeti hitelintézet elsőbbségi részvénnyel rendelkezik majd az integráció központi bankjában (az MFB-nek és a Magyar Postának csupán törzsrészvényei vannak). A közgyűlés döntése értelmében – mintegy leképezve az egy tag egy szavazat szövetkezeti elvet – ezentúl minden szövetkezeti hitelintézetnek csak egy darab elsőbbségi részvénye lehet.

A TakarékBank új alapszabályának elfogadása mellett a mai közgyűlésen megújították a Társaság vezető testületeit is. A döntés értelmében az igazgatóság belső tagjává választották Szabó Leventét és Brezina Szabolcsot, míg tag lett Vida József a Szentgál és Vidéke Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője, Vojnits Tamás kormánybiztos, Szarka Zsolt a Magyar Posta vezérigazgatója, valamint a legnagyobb egyedi tulajdonost, az MFB-t képviselő Nagy Csaba és Dr. Nyikos Péter.

A megújult Felügyelő Bizottság tagjai lettek: Kultné Mátyás Rita a Mohácsi Takarék Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója, Hartmann Imre a Pannon Takarék Bank Zrt. elnöke, Bede József a Szabolcs Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője, Lontai Dániel a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének elnöke, Urbán Zoltán az MFB vezérigazgató-helyettese és a Magyar Postát képviselő Hadházyné Dr. Burucs Magdolna Judit.

A testületek maguk választják meg elnökeiket.

A szövetkezeti hitelintézeti szektor megújításáról szóló törvénnyel és a kapcsolódó kormányhatározattal – az azokban eldöntött, az Integrációs Szervezetnek történő legalább 100 milliárd forint tőkejuttatást is figyelembe véve – az állam szándéka a szövetkezeti hitelintézetek modernizálása, hosszú távú, biztonságos és versenyképes működésének intézményi garantálása, valamint a prudens működés és tőkehelyzet biztosítása. A megújuló együttműködés – amelynek részeként a közeljövőben az integráció tagjainak egyetemleges felelőssége jelenik meg betétesek irányában – növeli a tagok tulajdonrészének értékét saját szövetkezeti hitelintézetükben és azon keresztül a TakarékBankban, míg az egységes központi szolgáltatások növelik a szövetkezeti hitelintézetek szolgáltatási színvonalát és jövedelemtermelő képességét. Az új integráció hozzájárulhat a hazai bankpiac fellendüléséhez, az ügyfelek számára kedvező piaci verseny élénküléséhez, továbbá a banki nyereségek Magyarországon tartásához és a munkahelyteremtéshez.