[2013.09.18.] NEGYEDÉVES MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS 2013.09.

Javuló növekedési kilátások, tartós kitettség a nemzetközi befektetői hangulatnak. - A magyar gazdaság növekedési lehetőségei szempontjából kedvezően alakult a külső kereslet, 2013 második negyedévében – az előző negyedévhez viszonyítva - 0,3 százalékos bővülést ért el az Euróövezet hat negyedéven át tartó visszaesést követően, míg Németország ugyancsak negyedéves alapon 0,7 százalékkal növekedett. Ámbár jövőre Magyarország minden fontosabb külkereskedelmi partnerénél növekedés várható, azonban ennek szerény, 1-2 százalék között szóródó mértéke meghatározza azt is, hogy mekkora mértékben támogathatja a magyarországi folyamatokat.

GDP

A szezonálisan kiigazított adatok alapján a magyar gazdaság bővülésének üteme 0,1 százalékra lassult 2013 második negyedévére az előző negyedévi 0,6 százalékról. A képet tovább árnyalja, hogy a nemzetgazdasági beruházások négy évet követően először váratlanul fellendültek, ez azonban jórészt az erős állami beruházási tevékenységet tükrözte, miközben a versenyszektor számos ágazatában romlás volt látható.

A harmadik negyedévről eddig alapvetően kedvező konjunkturális adatok állnak rendelkezésre (különösen a kiskereskedelmi forgalom és az ipari termelés júliusi számai alapján), emellett a közelmúltban termelésbe lépő új, nagy volumenű feldolgozóipari kapacitások is gyorsíthatják a harmadik negyedévben a GDP-növekedés ütemét. Noha az MNB Növekedési Hitelprogramja első körének hatásait még meglehetősen visszafogott mértékűre becsüljük, az újabb, 2000 milliárdos csomag már érzékelhetőbb hatást idézhet elő. Összességében a TakarékBank elemzői - korábbi prognózisukat fenntartva - 0,7 százalékos GDP-növekedésre számítanak 2013-ban, amely 2014-ben 1,7 százalékra gyorsulhat.

Infláció

A továbbra is gyenge belső keresletnek és a szabályozott árak (mindenekelőtt a rezsiköltségek) csökkentésnek valamint erős bázishatásoknak köszönhetően az infláció több évtizedes mélypontra süllyedt, mindössze 1,3 százalékos volt 12 havi mértéke 2013 augusztusában. A tényleges inflációs nyomás ennél azért kevésbé csökkent, amint arról a maginfláció ennél magasabb, 3 százalékos szintje tanúskodik, bár ez is belül van a jegybank inflációs célsávján. A következő hónapokban az infláció kisebb mértékben visszaemelkedhet, de főként a novemberre bejelentett újabb rezsicsökkenés következtében decemberben 1 százalék alá kerülhet az éves mértéke. Idén 1,9 százalékos, míg jövőre 1,7 százalékos éves átlagos inflációt prognosztizál a TakarékBank.

Jegybanki kamat

Az infláció alakulása, valamint a reálgazdasági folyamatok indokolttá teszik a jelenleg 3,80 százalékon álló jegybanki alapkamat további csökkentését, és bár a külső finanszírozási környezet oldaláról jelentősebb javulásra nem lehet számítani, a piac (a határidős kamatlábak alakulása alapján) még hajlandó a további kamatcsökkentés elfogadására. Új helyzetet jelenthet, ha a Fed a vártnál erőteljesebben építené le eszközvásárlási programját, de ennek esélye csökkent. Ezért arra számítunk, hogy 10-20 bázispontos (szeptemberben vélhetőleg az utóbbi) vágásokkal elérhető a 3,50 százalékos kamatszint a forint és a pénzügyi stabilitás komolyabb kockáztatása nélkül, ez alá viszont csak abban az esetben mehet az MNB, ha további javulás áll be az általános nemzetközi befektetői hangulatban.

Foglalkoztatottság

A munkanélküliségi ráta meglepően erőteljesen csökkent az év folyamán: a május-júliusi három hónapos időszak átlagában 0,4 százalékponttal volt alacsonyabb az előző évi értékénél. A foglalkoztatás bővülésének egyik jelentős forrása a közfoglalkoztatás növekedése. Idén összességében a tavalyinál némileg kisebb, 10,6 százalékos átlagos éves munkanélküliségre számítunk, ami 2014-ben 10,4 százalékra mérséklődhet.

Költségvetés

A költségvetési politika a túlzottdeficit-eljárás megszüntetésének kimondását követően kissé fellazult, ami főként a tartalékok meglehetősen gyors felélésében fejeződött ki az utóbbi hónapokban. A tervezettnél jóval alacsonyabb infláció, néhány bevétel-oldali intézkedés (főként a pénztárgépek NAV-ba bekötése) késlekedése, valamint eredetileg későbbre ütemezett intézkedések (a pedagógus-életpályamodell részleges bevezetése) előbbre hozása miatt az időarányos hiány nagyobb lett a korábban vártnál. A jelek szerint már a kormány sem ragaszkodik a legutóbbi konvergencia-programban megígért 2,7 százalékos GDP-arányos deficithez, hanem beéri a maastrichti kritériumnak megfelelő, éppen 3 százalék alattival. Ezt hozni tudja idén, jövőre azonban további egyenlegjavító intézkedésekre lehet szükség.

Fizetési mérleg

2013 elején még a gyenge külső kereslet éreztette hatását a külkereskedelmi adatokban, azóta viszont új feldolgozóipari exportkapacitások termelésbe lépése révén felgyorsult az exportdinamika, de az import is. Hosszabb távon azonban kissé kinyílhat a növekedési rés az export javára, s ez a javulás a fizetési mérleg áruforgalmi egyenlegében is megmutatkozik majd. Ezt a folyamatot támogatja a szolgáltatás-egyenleg javulása, valamint a jövedelem-egyenlegben mutatkozó deficit csökkenése. Mindezek következtében a folyó fizetési mérleg többlete a tavalyi 1,7 milliárdról közel 2,3 milliárd euróra, azaz a GDP 2,3 százalékára emelkedhet idén, s ez a többlet 2014-ben is realizálható marad. A bruttó külföldi adósság a külső pozíció javulása, továbbá a még mindig folytatódó adósságleépítés miatt tovább mérséklődhet és 2014 végére a 2008-ban kezdődött válságot megelőző 117 százalékos GDP-arányos szint alá süllyedhet.

Forint-árfolyam

Az év hátralevő részében a TakarékBank elemzői nem számítanak jelentős forinterősödésre, de a várakozásaiknak megfelelő gazdasági teljesítmény segíthet abban, hogy az ország részben önerőből is biztosítani tudja a magyar pénzügyi eszközárak viszonylagos stabilitását. A külső finanszírozási környezet várakozásaik szerint alapvetően továbbra is támogató jellegű marad a magyar gazdaság és a pénzügyi rendszer működése és stabilitása szempontjából.